3 helyzet, amikor megéri külsős munkatárssal dolgozni

kulsos-munkatarsSokszor tapasztaljuk, hogy bár szükség lenne új munkaerőre egy-egy feladatkör kapcsán, mégis, néha bizonytalanságot érzünk, amikor a konkrét keresés paraméterei kerülnek szóba. Több oka is lehet ennek, a gyorsan és folyamatosan változó gazdasági viszonyok miatt már nem biztos, hogy minden esetben a hagyományos, határozatlan idejű munkaszerződéssel – saját állományba – felvett kolléga jelentheti a megoldást az adott helyzetre vonatkozóan. Ilyenkor lehet megoldás például szabadúszó vagy interim munkatárs alkalmazása. Milyen esetekben érdemes ezekben a konstrukcióban gondolkodni?

 


Határozott idejű projektek

A leggyakoribb és talán legideálisabb külsős vagy interim kollégával együtt dolgozni a különböző projekt jellegű megbízások, ahol általában a legfelkészültebb szakemberekre van szükség. Azonban a projekt végezetével nem feltétlen tud a vállalat mind szakmailag, mind anyagilag kielégítő feladatkört biztosítani a munkatárs számára.

Több megbízáshoz különböző tudású területekről toborozhatunk szakembereket, így a megbízói körünket és azok elégedettségét is jelentősen növelhetjük. Amennyiben a létszám tekintetében meg van kötve a kezünk és nincs lehetőség a bővülésre az egyes projektekhez, még inkább érdemes szabadúszó szakemberben gondolkodnunk.

 

Ha a költségekből kell lefaragni

Szintén gyakori eset, amikor az üzleti igények ugyan indokolnák a felvételt, azonban a cég anyagi helyzete nem teszi lehetővé egy új munkatárssal járó költségek finanszírozását. Mindenképpen költséghatékony megoldás lehet a külsős munkaerő, mert csak bizonyos meghatározott ideig alkalmazzuk, de köthetünk olyan szerződést is, ami csak az elvégzett munka után biztosítja a kifizetést.

ÉRDEKES: 4 tipp, hogy sikeresen integráljuk a pályakezdő munkatársat

Ezzel kevesebb rizikót vállal a cég, mint egy saját munkatárs alkalmazásával, ráadásul ha új alkalmazottunk egyáltalán nem váltja be a hozzá fűzött reményeinket, akkor is jelentős kiadással kell számolnunk teljesítményétől függetlenül. Nem is beszélve az olyan egyéb költségekről, mint a kolléga utazásának költségei, a plusz emberrel járó rezsiköltség növekedése, az esetlegesen az ő továbbképzésre fordított kiadások.

Így nemcsak közvetlen környezetünkből válogathatunk a jelöltek közül, hanem akár az ország másik végében élő pályázó is szóba jöhet, így a merítés is nagyobb.

 

Rendkívüli helyzetek – átmeneti megoldások

Előfordulhat olyan helyzet is a cég életében, amikor hirtelen kell megoldást találni egy távozó kolléga helyére, jellemzően közép- és felsővezetői pozícióknál fordul elő, hogy interim managert alkalmaz a cég arra az időszakra, amíg megtalálják a minden szempontból megfelelő új szakembert.

ÉRDEKES: Az 5 leggyakoribb toborzási hiba

Mindamellett, hogy nyilván kevésbé alaposan ismeri egy külsős szakember a vállalat helyzetét, megvan az az előnye is, hogy innovatív javaslatokkal állhat elő, sokszor rugalmasabb és lojálisabb munkaadójához – főleg ha teljesítményhez kötött a javadalmazása. „Külsősként” tisztább képet kaphatunk általa a cégről. Ezen kívül vannak olyan folyamatok, ahol még hatékonyabb is lehet, ha a vezető nem rendelkezik minden belső/személyes információval, ami objektivitását befolyásolná.

ÉRDEKES: 2014 – A mobil toborzás éve

Természetesen hátrányai is vannak a szabadúszó munkatárssal való együttműködésnek, hiszen pl. kevésbé ismeri a vállalatot, talán nem annyira érzi sajátjának a céget és előfordul, hogy a pár hónapi munkájának költsége kiteszi egy saját alkalmazott éves bérét – ezért kell mindig az adott helyzetnek legmegfelelőbb konstrukciót választanunk az egyes feladatkörök betöltésénél.


Sziller Viktória

HR Tanácsadó